A monista történetfelfogás fejlődésének kérdéséhez

Abstract

MEK FÜLSZÖVEG ◊ CÍMLAP ◊ G. V. Plehanov ◊ A monista történetfelfogás fejlődésének kérdéséhez ◊ TARTALOM, ISMERTETŐ ◊ Tartalom ◊ A magyar kiadáshoz ◊ Az orosz kiadás előszava ◊ Előszó a harmadik kiadáshoz ◊ Első fejezet ◊ A XVIII. század francia materializmusa ◊ Második fejezet ◊ A restauráció korának francia történetírói ◊ Harmadik fejezet ◊ Az utópikus szocialisták ◊ Negyedik fejezet ◊ A német idealista filozófia ◊ Ötödik fejezet ◊ A modern materializmus ◊ Összefoglalás ◊ Függelék ◊ I ◊ Még egyszer Mihajlovszkij úr, még egyszer a "Triáda" ◊ II ◊ Néhány szó ellenfeleinkhez ◊ Az orosz kiadás előszava (részlet) ◊ G. V. Plehanov "A monista történetfelfogás fejlődésének kérdéséhez" c. ◊ munkáját 1894-ben írta. A mű először 1895-ben, Pétervárott jelent meg, ◊ N. Beltov álnéven. Megírására Mihajlovszkij cikkei szolgáltattak okot, ◊ amelyeket azidőtájt tett közzé az orosz marxisták ellen a "Russzkoje ◊ Bogatsztvo" c. folyóirat hasábjain. Plehanov azonban ettől függetlenül már ◊ régen készült egy nagyobb munka megírására. Szándéka az volt, hogy alapos ◊ okfejtéssel bebizonyítja a materialista történetfelfogás helyességét, ◊ kifejti a dialektikus materializmus alapjait és bírálat alá veszi a ◊ narodnyikok idealista elméletét. ◊ Plehanovnak és az általa külföldön megalakított "Oszvobozsgyenyije Truda" ◊ ("A Munka Felszabadítása") csoportnak - az első orosz marxista csoportnak - ◊ érdeme abban rejlik, hogy ő és csoportja látott hozzá elsőnek a marxizmus ◊ elterjesztéséhez Oroszországban és vette bírálat alá a narodnyikság eszmei ◊ alapjait. "Plehanov volt az első, aki marxista szempontból bírálta a ◊ narodnyikok hibás nézeteit" (A SzK(b)P története. Rövid tanfolyam. ◊ 17. old.). Plehanov "A szocializmus és a politikai harc", továbbá ◊ "Nézeteltéréseink" c. írásaival kezdte meg tevékenységét, majd több ◊ filozófiai munkát írt, amelyekben ragyogóan fejtette ki a marxizmus ◊ alapjait. Ezeknek a munkáknak igen nagy szerepük volt abban, hogy ◊ Oroszországban elterjedt a marxizmus s nagy szerep jutott számukra a ◊ narodnyikok befolyása ellen folyó harcban. Plehanov munkái Oroszországban ◊ megtisztították a talajt a marxizmus győzelme számára. A narodnyikok ◊ elméletében a "szerencsétlen paraszt" sorsa fölötti sóhajtozás egyesült a ◊ nép lenéző kezelésével, mert hiszen a narodnyikok a népet "hordának" ◊ tartották, amely csak rombolásra képes, amely csak arra jó, hogy engedelmes ◊ agyag legyen a "kritikusan gondolkodó" egyéniségek alkotó kezében. Plehanov ◊ ezzel a gyámoltalan elmélettel a marxizmus teljesen kidolgozott egységes ◊ világszemléletét, a történelem egyetlen következetesen forradalmi ◊ osztályának ideológiáját állította szembe, amelyet a népbe és élcsapatának ◊ - a proletariátusnak alkotóerejébe vetett sziklaszilárd hit itat át. ◊ Plehanov munkái között kimagasló helyet foglal el "A monista ◊ történetfelfogás fejlődésének kérdéséhez" c. könyv. ◊ Lenin Plehanov e művének értékelése során úgy emlékezett meg róla, mint ◊ "amelyen az orosz marxisták egész nemzedéke nevelkedett" (Lenin Művei. 4. ◊ kiad. 16. köt. 243. old., oroszul). ◊ Plehanov "A monista történetfelfogás fejlődésének kérdéséhez" c. ◊ munkájában kimutatja, hogy a marxista filozófia a tudomány egész történeti ◊ fejlődésének terméke. Elemzésnek veti alá a francia materialisták nézeteit, ◊ a restauráció korabeli francia történetírók elméletét, a nagy utópikus ◊ szocialisták tanait, továbbá a német idealista filozófiát. Az elemzés során ◊ feltárja ezeknek a tanoknak alkotóik történeti és osztálykorlátozottsága ◊ folytán elkerülhetetlen ellentmondásait és kimutatja, hogy milyen ◊ értelemben vittek ezek a tanok annak idején haladó szerepet. ◊ Plehanov kimutatja könyvében, hogy egyedül Marx lángelméje volt képes ◊ valóban tudományos alapokra fektetni a filozófiát és a történettudományt. ◊ Marx a múlt egész elméleti örökségének kritikai átértékelése és ◊ továbbfejlesztése alapján nagyszabású forradalmi elméletet alkotott, amely ◊ helyesen tükrözi vissza a világ fejlődéstörvényeit. Marx nagy átalakító ◊ erejű elméleti fegyverrel fegyverezte fel a proletariátust. ◊ [...] ◊ Plehanov számos hibája és későbbi politikai fejlődése nem lehet ok arra, ◊ hogy megfeledkezzünk legértékesebb munkáiról, amelyeket még abban az időben ◊ írt, amikor következetes marxista volt. ◊ Márpedig Plehanov filozófiai munkái között "A monista történetfelfogás ◊ fejlődésének kérdéséhez" c. könyv a legjobb mű; ez a mű az idealista ◊ filozófia elleni harcos forradalmi kiállás mintaképe. ◊ A könyvhöz adott függelékben Plehanov két cikkét közöljük. Ez a két cikk, ◊ amelyek címe "Még egyszer Mihajlovszkij úr, még egyszer a «triáda»" ◊ és "Néhány szó ellenfeleinkhez", ugyanazokat a kérdéseket tárgyalja, ◊ amelyekkel maga a könyv foglalkozik.

MEK FÜLSZÖVEG

CÍMLAP

G. V. Plehanov A monista történetfelfogás fejlődésének kérdéséhez TARTALOM, ISMERTETŐ

Tartalom A magyar kiadáshoz Az orosz kiadás előszava Előszó a harmadik kiadáshoz Első fejezet A XVIII. század francia materializmusa Második fejezet A restauráció korának francia történetírói Harmadik fejezet Az utópikus szocialisták Negyedik fejezet A német idealista filozófia Ötödik fejezet A modern materializmus Összefoglalás Függelék I Még egyszer Mihajlovszkij úr, még egyszer a "Triáda" II Néhány szó ellenfeleinkhez

Az orosz kiadás előszava (részlet) G. V. Plehanov "A monista történetfelfogás fejlődésének kérdéséhez" c. munkáját 1894-ben írta. A mű először 1895-ben, Pétervárott jelent meg, N. Beltov álnéven. Megírására Mihajlovszkij cikkei szolgáltattak okot, amelyeket azidőtájt tett közzé az orosz marxisták ellen a "Russzkoje Bogatsztvo" c. folyóirat hasábjain. Plehanov azonban ettől függetlenül már régen készült egy nagyobb munka megírására. Szándéka az volt, hogy alapos okfejtéssel bebizonyítja a materialista történetfelfogás helyességét, kifejti a dialektikus materializmus alapjait és bírálat alá veszi a narodnyikok idealista elméletét. Plehanovnak és az általa külföldön megalakított "Oszvobozsgyenyije Truda" ("A Munka Felszabadítása") csoportnak - az első orosz marxista csoportnak - érdeme abban rejlik, hogy ő és csoportja látott hozzá elsőnek a marxizmus elterjesztéséhez Oroszországban és vette bírálat alá a narodnyikság eszmei alapjait. "Plehanov volt az első, aki marxista szempontból bírálta a narodnyikok hibás nézeteit" (A SzK(b)P története. Rövid tanfolyam. 17. old.). Plehanov "A szocializmus és a politikai harc", továbbá "Nézeteltéréseink" c. írásaival kezdte meg tevékenységét, majd több filozófiai munkát írt, amelyekben ragyogóan fejtette ki a marxizmus alapjait. Ezeknek a munkáknak igen nagy szerepük volt abban, hogy Oroszországban elterjedt a marxizmus s nagy szerep jutott számukra a narodnyikok befolyása ellen folyó harcban. Plehanov munkái Oroszországban megtisztították a talajt a marxizmus győzelme számára. A narodnyikok elméletében a "szerencsétlen paraszt" sorsa fölötti sóhajtozás egyesült a nép lenéző kezelésével, mert hiszen a narodnyikok a népet "hordának" tartották, amely csak rombolásra képes, amely csak arra jó, hogy engedelmes agyag legyen a "kritikusan gondolkodó" egyéniségek alkotó kezében. Plehanov ezzel a gyámoltalan elmélettel a marxizmus teljesen kidolgozott egységes világszemléletét, a történelem egyetlen következetesen forradalmi osztályának ideológiáját állította szembe, amelyet a népbe és élcsapatának - a proletariátusnak alkotóerejébe vetett sziklaszilárd hit itat át. Plehanov munkái között kimagasló helyet foglal el "A monista történetfelfogás fejlődésének kérdéséhez" c. könyv. Lenin Plehanov e művének értékelése során úgy emlékezett meg róla, mint "amelyen az orosz marxisták egész nemzedéke nevelkedett" (Lenin Művei. 4. kiad. 16. köt. 243. old., oroszul). Plehanov "A monista történetfelfogás fejlődésének kérdéséhez" c. munkájában kimutatja, hogy a marxista filozófia a tudomány egész történeti fejlődésének terméke. Elemzésnek veti alá a francia materialisták nézeteit, a restauráció korabeli francia történetírók elméletét, a nagy utópikus szocialisták tanait, továbbá a német idealista filozófiát. Az elemzés során feltárja ezeknek a tanoknak alkotóik történeti és osztálykorlátozottsága folytán elkerülhetetlen ellentmondásait és kimutatja, hogy milyen értelemben vittek ezek a tanok annak idején haladó szerepet. Plehanov kimutatja könyvében, hogy egyedül Marx lángelméje volt képes valóban tudományos alapokra fektetni a filozófiát és a történettudományt. Marx a múlt egész elméleti örökségének kritikai átértékelése és továbbfejlesztése alapján nagyszabású forradalmi elméletet alkotott, amely helyesen tükrözi vissza a világ fejlődéstörvényeit. Marx nagy átalakító erejű elméleti fegyverrel fegyverezte fel a proletariátust. [...] Plehanov számos hibája és későbbi politikai fejlődése nem lehet ok arra, hogy megfeledkezzünk legértékesebb munkáiról, amelyeket még abban az időben írt, amikor következetes marxista volt. Márpedig Plehanov filozófiai munkái között "A monista történetfelfogás fejlődésének kérdéséhez" c. könyv a legjobb mű; ez a mű az idealista filozófia elleni harcos forradalmi kiállás mintaképe. A könyvhöz adott függelékben Plehanov két cikkét közöljük. Ez a két cikk, amelyek címe "Még egyszer Mihajlovszkij úr, még egyszer a «triáda»" és "Néhány szó ellenfeleinkhez", ugyanazokat a kérdéseket tárgyalja, amelyekkel maga a könyv foglalkozik.

korrektúrázott szöveg