Romaellenes előítéletek Magyarországon: Politikai orientációtól, nemzeti identitástól és demográfiai változóktól független nyílt elutasítás

Abstract

Háttér A rendszerváltást követő első években erősödött a romaellenesség Magyarországon, de néhány évvel később már csökkentést tapasztalhatunk az elutasítás nyílt kifejeződésében. A kétezres évektől a fokozódó társadalmi, majd gazdasági válság révén kialakult feszültségek hatására az előítéletesség mértéke újra növekedni kezdett.

Célok Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy ma a magyar társadalom tagjai milyen attitűdökkel rendelkeznek a romákkal kapcsolatban. Célunk az volt, hogy egy online, illesztett reprezentatív mintán (N = 1005) kérdőív segítségével felmérjük, milyen arányban határozzák meg a romákkal szembeni elfogadáselutasítás mértékét az előítéletességre való hajlam mellett a demográfiai változók, a politikai orientáció és nemzeti identitás vagy a konkrét csoportnak tulajdonított attribútumok.

Eredmények A korábbi kutatásokkal ellentétben eredményeink a demográfiai tényezők, a politikai orientáció és a nemzeti identitás másodlagos szerepét mutatták ki, míg a csoportnak tulajdonított felelősség és entitativitás kiemelkedő szerepet kapott a romákkal szembeni elutasítás mértékének bejóslásában.

Konklúzió Megállapíthatjuk, hogy a romákkal szembeni elutasítás annyira elterjedtté vált, kifejezése oly felszabadult és nyílt, hogy az előítéletességgel általában összefüggő tényezők alapján a romaellenesség nem bejósolható. A romákkal szembeni előítéletek csökkentésére irányuló törekvéseknek tehát figyelembe kell venniük, hogy ma Magyarországon a romaellenesség nem ütközik morális akadályokba, így gyakorlatilag a társadalom minden rétegében magas értéket mutat, akár egy általános egalitáriánus értékrend mellett is.

|

Background Immediately after the change of regime, the level of prejudice against Roma people increased in Hungary, but within a few years its explicitness began to decrease. After 2000 the level of prejudice started to increase again because of the social-economic and political tensions.

Goals Our research investigated the nature of current anti-Roma attitudes in Hungary. Our aim was to analyze how prejudicial dispositions, demographic variables, political orientation, national identity and other group-specific factors affect anti-Roma attitudes relying on an online representative survey (N = 1005).

Results Our findings indicated that demographic variables, political orientation and national identity play only a secondary role in explaining the variance in the rejection of Roma people, while attributions of responsibility and entitativity beliefs played an outstanding role.

Conclusions The main result of this research is that due to the general lack of communication taboos in the current political and public speech, blatant rejection of Roma people is so strongly socially accepted that none of the usual factors explaining prejudice bear a predictive power. Therefore, in the search for successful prejudice reduction methods, we need to take into account that there is no moral obstacle to expressing anti- Roma prejudices in nowadays Hungary, and consequently it is present in all segments of society including those who hold egalitarian values.